„Megdöbbentem” – csak tésztát, rizst és kenyeret tudott enni az FTC játékosa

Tanulságos interjút adott a Transfermarkt portálnak a Ferencváros labdarúgócsapatának szélsője, Cebrail Makreckis, aki megdöbbentő történeteket mesélt pályafutásainak eddigi klubjairól.

A Bayer Leverkusenben nevelkedő védő a Borussia Dortmund második csapatában, majd a Viktoria Berlinnél sem találta meg a számításait, a csalódások után szinte menekült Németországból: olyan távol szerette volna folytatni a pályafutását, amilyen messze csak tudja.

„Amikor megkerestek Bulgáriából, azt mondtam az ügynökömnek:

Új kezdetet akartam egy olyan országban, ahol senki sem ismer, és ahol mindent a nulláról kezdhetek” – mesélte a lett U19-es válogatott, aki az akkoriban az élvonalban szereplő Pirinhez igazolt. Sokkoló élményeket szerzett a Balkánon, ám közben rendkívül tanulságos pillanatokat is átélhetett.

„Amikor először megláttam az öltözőt, azt hittem, 1990-be érkeztem. De úgy voltam vele, hogy van meleg víz a zuhanyban, van öltözőszekrényem, mi mást kívánhatnék még?

Volt még egy konyhafülke, csak tésztát, rizst és kenyeret tudtam enni. Viszont gyönyörű volt a táj, minden második nap kirándultam, és sok kedves emberrel találkoztam. Amikor az ember az érintetlen természetben van, elég hamar rájön, hogy nincs sok mindenre szüksége az életben. Az életszemléletem ott drámaian megváltozott” – jelentette ki a szélső, aki ezután keltette fel a Ferencváros érdeklődését.

„Amikor a Ferencváros bejelentkezett értem, megdöbbentem. Csak ez az egy lehetőségem volt, így az első naptól teljesítenem kellett. Minden edzésnek és minden bajnokinak tökéletesnek kellett lennie. Ezt egy kötéltánchoz tudnám hasonlítani, ha azon agyalok, hogy elbukok, akkor el is fogok bukni” – tette hozzá Makreckis, aki hamar a zöld-fehér szurkolók kedvencévé vált és azért is szerencsésnek tartja magát, hogy többek között Dejan Sztankovics és Robbie Keane keze alatt is dolgozhatott.

„Dejan nagyon impulzív, érzelmes és szenvedélyes, de egyben vicces is. Edzésen gyakran gyakoroltuk a beadásokat és a szabadrúgásokat. Robbie-tól megtudtam, hogy még a legkisebb passz is a legfontosabb lehet.

Mindenkitől 200 százalékot vár el. Ha valamelyikünk hanyagul játssza meg a labdát, azt nem tűri el, és eléggé hangosan is jelzi a nemtetszését” – árulta el a 24 éves játékos.

Fotó: MTI/Illyés Tibor